A Halottak napi gyertya elengedhetetlen ezen ünnep méltó megtartásához.
A Halottak napi gyertya szokása
A keresztény világban a Mindenszentek az úgynevezett „üdvözült lelkek” napja, melyet a hagyomány szerint minden évben, november 1-jén tartunk. Ez az ünnep először a VIII. században ütötte fel a fejét, melyet egy évszázaddal később nyilvánított az akkori IV. Gergely pápa ünneppé. Nálunk Magyarországon ilyenkor a családok kilátogatnak a temetőkbe, és virágok, koszorúk, valamint Halottak napi gyertya sírra helyezésével emlékeznek meg az elhunytaikra.
A Halottak napi gyertya szimbolikája
Halottak napi gyertya a népszokás szerint „örök világosságot” jelképez, így talán nem meglepő, hogy a több évszázados szokásból mára-már hagyomány lett. A halottak emlékére gyújtott gyertya annak idején még nagyobb fontosságú volt, ugyanis régen a családok minden egyes tagjának mécsest kellett gyújtani az elhunytakért.
A Halottak napi gyertya babonája
Az egyik meglehetősen ijesztő Halottak napi gyertya babona nem más, mint a családok gyertyagyújtásával kapcsolatos hagyomány. Annak idején ugyanis úgy tartották, hogy miután mindegyik családtag teamécsest gyújt a szeretteikért Halottak napján, akkor figyelni kell, hogy kinek a gyertyája alszik el leghamarabb. Akinek pedig ez elsőként megtörténik, nos: sajnos ő fogja követni leghamarabb a család halottját a sorban.
A Halottak napi gyertya szükségessége
Sokan összekeverik a Mindenszenteket a Halottak napjával, pedig két teljesen külön ünnepről beszélünk. A Mindenszentek ugyanis a megdicsőült egyház ünnepe, ahol emléknap formájában üdvözlik a lelkeket, míg a Halottak napja a szenvedő egyház és a tisztítótűzben levő, az üdvösséget még el nem ért lelkek ünnepe. A hagyomány szerint utóbbiakért, és a halál utáni továbblépésük segítéséért szükséges a Halottak napi gyertya. meggyújtása.
