Sok szokás és tradíció köthető magához a gyertya meglétéhez, de mégis miért fújjuk el szülinapkor? Honnan ered ez az egyik legtermészetesebb szokásunk? Cikkünkben ezt az érdekes tradíciót járjuk körbe.

Az első szülinapi gyertya

Maga a szülinap első írásos emléke a Teremtés könyvének 40. fejezetében található, ahol egy fáraó születésnapjának megünnepléséről emlékeznek meg. A születésnapi gyertya és torta először vallási szerepet töltött be a történelemben, mint akárcsak szinte minden szokásunk. Elsőnek az ókori rómaiak és görögök használták ezen eszközöket istenségeknek tartott ünnepeken, utóbbiak minden holdhónap hatodik napján sütöttek tortát Artemisz istennőnek, ahol a gyertya fénye a hold fényét szimbolizálta. A babonáik szerint a gyertya füstje pedig nem más célt szolgált, mint az imák és kívánságok továbbítását az égben lakó istenekhez.

A gazdagok kiváltsága: a szülinapi gyertya

Artemisz tortái persze nem nevezhetőek a mai értelembe vett szép, ízléses tortáknak, az első réteges és bevonatos torták ugyanis csak az 1600-as években jelentek meg, és annyira luxusnak számítottak, hogy csak a gazdagok engedhették meg őket maguknak. Ez előtt az időszak előtt pogány szokásnak számított a szülinap megünneplése, így előkelő körökben egyáltalán nem fordult elő. Az első eset, mikor gyertyát szúrtak a tortába 1746-ban történt Németországban, ahol Ludwig von Zinzendorf báró „világra szóló” szülinapot tartott rezidenciájában. Ezen az eseményen annyi gyertya díszítette a báró hatalmas tortáját, ahány éves lett.

A szülinapi gyertya elterjedése 

Zinzendorf báró születésnapja volt, mely megváltoztatta világunk összes szülinapját, és melynek köszönhetően a születésnapi gyertya elterjedt a világban. Az 1850-es évekre ugyanis a szülinapi gyertya használata átkerült Európából Amerikába is, és innentől kezdték el a gyerekek tortáját annyi gyertyával ékesíteni, ahány évesek lettek. A gyertya elfújása is ehhez a korszakhoz köthető, ugyanis itt alakult ki az a tradíció, hogy a szülinaposnak el kell fújnia a gyertyákat, miközben az őt ünneplők énekelnek. Az éneknek eleinte komoly szerepe volt, hiszen akkor úgy tartották, ezzel távol tartják a szülinapostól az ártó szellemeket, akinek ennek köszönhetően egész évben szerencséje lesz.

Miből készül a szülinapi gyertya?

A szülinapi gyertya a régi időkben még ugyan úgy, mint mindegyik gyertyatársa, természetes anyagból készült. A kézzel készített, méhviaszból alkotott gyertyák még nem voltak elég korszerűek ahhoz, hogy a tortákra ne csepegjenek rá olvadás során, ez a tulajdonsága azonban a mai korokban már eltűnt, így a gyertya elengedhetetlen tartozéka lett a szülinapi tortáknak. A mai értelembe vett szülinapi gyertya kézzel mártott, és cseppmentesen ég azért, hogy a gyönyörű, szeretteink számára készített, vagy készíttetett tortákat méltóképpen koronázhassuk meg velük kezeken a szép ünnepeken.