Az illatgyertya hangulatos, de égésekor vegyi anyagok is felszabadulhatnak. Megmutatjuk, mi történik a levegőben, és hogyan választhat biztonságosabb alternatívát.

Illatgyertya és levegőminőség – mit mutatnak a mérések?

Az illatgyertya ugyan nagyon hangulatos és kedves termék, de azt tudni kell, hogy égése során illékony szerves vegyületek (VOC-k) kerülhetnek a levegőbe. Ezek között van a formaldehid és a toluol is, amelyek irritálhatják a légutakat, és hosszabb távon ronthatják a beltéri levegő minőségét. A paraffin alapú illatgyertya kőolajszármazékból készül, így égésekor ráadásul az ebből eredő szénhidrogének is kimutathatók.

Ezzel szemben a növényi alapú viaszok és az illatmentes gyertya égése során a kibocsátott részecskék mennyisége jóval alacsonyabb. A különbség a levegőben mérhető, főként zárt térben és hosszabb égés után. Bár unalmasnak tűnhet az “illatmentes gyertya”, de koránt sem az, sőt: még az egészséges és finom illatokról sem kell lemondani.

Illatgyertya és illóolaj – kémia a háttérben

Az illatgyertya illatát mesterséges aromák adják, amelyek égés közben hőre bomlanak, így az illatuk kémiailag megváltozik. A hőhatás miatt ezekből a vegyületekből oxidációs melléktermékek is keletkezhetnek, például aldehidek és fenolok. Vannak már illóolajos illatgyertyák is, de ezek minősége megkérdőjelezhető, és nem biztos, hogy a rossz minőségű illóolaj jótékony hatásokkal bír. Ahhoz ugyanis, hogy egy viasz olajtól illatozzon, rengeteg illóolajat kellene felhasználni - sokkal többet, mint amennyit az ilyen gyertyatermékek piaci ára sugall. Tízezrekért pedig kevesen vásárolnának illatgyertyát.

Ezzel szemben a minőségi illóolaj párologtatása nem jár égéssel, így a növényi kivonatok eredeti szerkezete megmarad. Ezért a diffúzorban használt illóolaj illata közelebb áll a természetes aromákhoz, és a levegő kémiai terhelése is alacsonyabb. Ez nem jelenti azt, hogy minden illóolaj teljesen veszélytelen – a magas koncentráció vagy a rosszul szellőző helyiség, a nem jól megválasztott termék miatt akár fejfájás is gyötörheti az embert, ezért a mértékletes használat itt is fontos.

Illatgyertya égése és koromképződés

Egy 2017-es Atmospheric Environment tanulmány kimutatta, hogy az illatgyertya huzatos helyen akár százszor több koromrészecskét is kibocsáthat, mint a nyugodt levegőjű környezetben égetett, erre tehát vigyázzunk. A korom részecskemérete jellemzően 2,5 mikron alatti, ami belélegezve a tüdő mélyebb rétegeibe is eljuthat. A paraffin helyett növényi alapú gyertyák használatával a kibocsátott szennyezés csökkenthető, különösen, ha a kanóc pamutból készül és megfelelő hosszúságúra van vágva.

Illatgyertya helyett természetes megoldás

Ha valaki szereti a gyertya fényét, de óvná a beltéri levegőt, érdemes természetes viaszú, illatmentes gyertyát választani, és ha illatos térre vágyik, külön párologtatni a minőségi illóolajat. Így a gyertya tovább ég, kevesebb szennyező anyag keletkezik, és az illat forrása is ellenőrizhető marad. Az őszi hónapokban, amikor ritkábban szellőztetünk, ez a kombináció tisztább, kiegyensúlyozottabb levegőt biztosít, miközben a gyertya meghitt fénye megmarad.